Szeretném, ha szeretnének

A szeretetvágy verseA Szeretném, ha szeretnének kötet (1909) vezérverse Sem utódja, sem boldog őse,Sem rokona, sem ismerőseNem vagyok senkinek,Nem vagyok senkinek.Vagyok, mint minden ember: fenség,Észak-fok, titok, idegenség,Lidérces, messze fény,Lidérces, messze fény.De jaj, nem tudok így maradni,Szeretném magam megmutatni,Hogy látva lássanak,Hogy látva lássanak.Ezért minden: önkínzás, ének:Szeretném, hogyha szeretnénekS lennék valakié,Lennék valakié. Sem utódja, sem boldog őse... Hallgassa meg a versek Latinovits Zoltán előadásában! Sem utódja, sem boldog őse... A vers 1909. július elsején jelent meg a Nyugatban, majd az 1910-es évszámmal, de 1909 decemberében megjelent kötetnek a címadó verse lett.A vers keletkezéstörténete: Ady Párizsból betegen hazatérve, Bölöni György kérésére utazott Nagyváradra, hogy személyes jelenlétével oszlassa az érdektelenséget, közönyt egy kiállításon. Erre az alkalomra öntötte formába az őt gyötrő ellentétes érzéseit. A kiállítás megnyitóján, 1909. június 20-án olvasta fel először ezt a versét. Döbbenetes hatást váltott ki a közönségből. Gulácsy Lajos, "a nakonxipáni belső víziók őrület felé menő", magányos festője "mint alvajáró indult Ady felé", majd a nyakába borult és felzokogott.Gulácsy Lajos (1882-1932): Varázslat Sem utódja, sem boldog őse... Kösse össze a versszakok számát a versszakok tartalmával! 1. versszak az összes emberi viszonylat tagadása, büszke elhatárolódás 2. versszak állítások sorozata, felsőbbrendű idegenség 3. versszak az előzőekben leírt állapot elviselhetetlensége, az állapot megszüntetésére irányuló törekvés 4. versszak a kívánság abszolúttá fokozása, a lét, a művészet értelmének megtalálása az emberi kapcsolatokban Válogassa szét a vers egymásba fonódó tartalmi és formai vonásait! A vers tartalmi jellemzője a szeretet az összes emberi kapcsolatot jelképezi feltárja a személyiségben rejlő ellentéteket megmutatja az ellentétek belső összetartozását kifejezi a magány fájdalmát megrendítően őszinte a bemutatkozás gőgösen öntudatos az egyéniség titokszerű, megismerhetetlen az ember minden törekvésének az a célja, hogy szeressék, tiszteljék, elfogadják a vers kulcsmondata: "Szeretném, hogyha szeretnének" A vers formai jellemzője egyszerű versképző elemek: ismétlés, ellentét puritán, biblikus versbeszéd egyetlen, többértelmű szó különböző jelentései összekapcsolódnak a vers két részre osztható az első versszakban négyszer ismétlődik a tagadószó a versszakok végén megismételt sor véglegességet, lezártságot fejez ki a második versszak az első ellentéteként állításokat sorakoztat fel a második rész ellentétes kötőszóval indul A világ kizökkenésének, a teljesség hiányának, a töredékességnek a tapasztalatát a magyar lírában először hírül adó versKocsi-út az éjszakábanA Szeretném, ha szeretnének (1909) kötet Egyre hosszabb napok ciklusának legismertebb verse Milyen csonka ma a Hold,Az éj milyen sivatag, néma,Milyen szomoru vagyok én ma,Milyen csonka ma a Hold.Minden Egész eltörött,Minden láng csak részekben lobban,Minden szerelem darabokban,Minden Egész eltörött.Fut velem egy rossz szekér,Utána mintha jajszó szállna,Félig mély csönd és félig lárma,Fut velem egy rossz szekér. Kocsi-út az éjszakában Hallgassa meg a verset Latinovits Zoltán előadásában! Kocsi-út az éjszakábanMely eddig megismert verssel, versekkel hozható kapcsolatba ez a mű? Miért?Milyen toposzokat idéz meg a cím? Milyen jelentések kapcsolódnak ezekhez a toposzokhoz? Kocsi-út az éjszakában Kapcsolja a megállapításokat a megfelelő versszakokhoz! 1. versszak konkrét időbeli helyzetet rögzít a csonka jelző utal a fogyó holdra és a teljesség hiányára is kísérteties a hangulat a táj kietlen, sivár, üres a látás és hallás síkja összekapcsolódik a sorok elején egy kérdőszó ismétlődik az ismétlődés a dolgok és a lírai én azonosságát nyomatékosítja 2. versszak a vers legfontosabb állításait tartalmazza a világ részekre hullását, kaotikus voltát állítja érzelemmentes kijelentés ként állapotot rögzít a sorok elején egy általános névmás ismétlődik a versszak megállapításai kibontják és értelmezik a csonka jelzőt 3. versszak az idő örök jelenné, létállapottá válik az ige folyamatosságot jelez hiányoznak a határozói bővítmények (meddig? , hova?) az utazáshoz a céltalanság, az üresség, a sejtelmesség érzete társul az úton levés a maga értelmetlenségében kerül a középpontba a darabokra hullott világban az egész a műalkotásban még újrateremthető az állapottá rögzült léthelyzetre a lírai énnek nincs ráhatása a lírai én megértheti a helyzetét, de nem tud változtatni rajta A vers illusztrációi 1.2.3.4. A vers illusztrációiAz előző bejegyzésben a vershez készített öt illusztrációt talált. Melyiket tartja a legsikerültebbnek? Miért?