Az angol reneszánsz dráma és színház - WilliamShakespeare: Romeo és Júlia

Holnap Témazáró - Romeo és Júlia Nézd meg a videót, ha fel szeretnéd frissíteni az emlékeidet a tragédiáról! Egészítsd ki a tragédia műfaját bemutató szöveget! A dráma műnemébe tartozik. A dráma színpadra szánt alkotás. Jellemző rá a párbeszédes forma.A tragédia drámai műfaj, az ókorban alakult ki a színjátszással együtt.Középpontjában egy konfliktus és egy tragikus hős áll, aki bátran szembeszáll az ellenhőssel, vagy az egész világgal.Vállalja önmagát, és valamilyen magasztos célért elszántan küzd.Egyedül harcol, magára marad, és végül el is bukik, de erkölcsi győztesként bukik el. A korszakváltás miatt elvek, értékrendek ütköznek egymással. Döntsd el, hogy a középkori vagy a reneszánsz értékendet tükrözik-e az alábbi állítások! KÖZÉPKORI társadalom és családon belüli alá- fölérendeltésgi viszony érdekházasság a szülők döntése alapján a házasság gazdasági-társadalmi szövetség a konfliktusban önbíráskodás RENESZÁNSZ egyenrangúság, független személysiég szabad párválasztás szerelmi házasság, érzelmi kötelék törvényekkel szabályozott rend Jelöld azokat az állításokat, amelyek igazak a reneszánsz színházra! Globe (1599) női színészek nincs díszlet, a hely és az idő a párbeszédekből derül ki olcsó állójegyek nincsenek felvonások gazdag díszlet férfi színészek fénykor: I. Erzsébet uralkodása kör vagy sokszög alakú épület hármas tagolású színpad (elő-, hátsó és felső) Változatok a szerelemre Csoportosíts a következő állításokat aszerint, hogy kiknek a "szerelmére" igazak! Romeo - Roza be nem teljesült petrarcai szerelem a fiú inkább a szerelem érzésébe szerelmes nem törődik semmivel, csak szenved Paris - Júlia a szerelmi szenvedély a fiatalembert hidegen hagyja a lánnyal kapcsolatos terveit az apával beszéli meg a lány édesapjától kéri meg a kezét a középkori szokások, a konvenciók betartása Romeo - Júlia szerelem első látásra irracionális, kiszámíthatatlan, ésszereűtlen gátakat nem ismerő, türelmetlen, vad szenvedély szabadon választanak Lőrinc barát és a Dajka segíti őket a reneszánsz szabadságát hirdeti Az előhangból nemcsak a mű alapszituációja derül ki, de röviden összefoglalja a várható eseményeket is. Előrevetíti, hogy a szerelmesek a vesztükbe fognak rohanni.A szolgák vitája eleinte komikus színben tünteti fel a családok közötti konfliktust, s ezt a családfők kakaskodása csak erősíti. Ez önbíráskodást jelent, amit a Herceg nem néz jó szemmel, hiszen ő törvényekre éülő rendet akar Veronában.A drámai szituáció akkor élesedik ki, amikor Capuleték álarcosbálján az ellenséges család sarjai (Romeo és Júlia) egymásba szeretnek: "Szívem az ellenség prédája lett." (Júlia) - "Halálos ellenségem szeretem." (Romeo)Mercutio és Tybalt halála után a fiatalok egymáséi lesznek. Céljuk egyértelmű: a viszály ellenére is együtt akarnak maradni.Bár a szükségszerű titkolózás miatt egymásra vannak utalva, vannak segítőik: Lőrinc barát (a családokat akarja kibékíteni egymással), valamint a dajka (a Júlia iránti szeretetből segít).A "gyilkos" Romeót száműzi a Herceg, és ha Lőrinc barát és Júlia terve sikerül (Júlia 42 órára tetszhalott lesz, így meghiúsul a Párisszal kötendő házassága), talán visszafordítható a sors, elkerülhető a tragikus vég. De a vesztegzár miatt nem jutnak el Romeohóz a terv részletei, így Júlia "holtteste" mellett megöli Párist, majd végez magával is. A felébredő Júlia sem akar tovább élni kedves nélkül.Bár akaratlanul lesznek a reneszánsz szabadságvágy hordozói, csak a tragédia vezet el a feudális erkölcsök lerombolásához, és a családfők kibékülnek egymással.A Herceg záró szavai komoran összegzik a tragikus véget:"Zord békülést hoz e mogorva reggel,Fejét a nap se dugja ki nekünk.Ezt megvitatjuk még a többiekkel,Aztán kegyelmezünk és büntetünk:Mert még regékbe sincsen arra szó,Mit szenvedett Júlia s Romeo. "