Kölcsey Ferenc: Hymnus

Deep dive into Kölcsey Ferenc's 'Hymnus': meaning, history, and genre.

A Hymnus keletkezéseOlvasd el és egészítsd ki a szöveget!Készíts vázlatot erről a füzetedbe, emeld ki a legfontosabb adatokat! Kölcsey Ferenc legnagyobb hatású műve a nemzeti jelképünkké, összetartozásunk kifejezőjévé vált Hymnus. A 20-as években Kölcsey a válságból kilábalva a költő szerepét kereste: a nemzeti-közösségi költő szerepében találta meg.A költő a verset 1823. január 22-ére keltezte, ezért minden évben ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját.A költemény első alkalommal az Aurora évkönyvben jelent meg 1829-ben. Általános ismertségre akkor tett szert, amikor Erkel Ferenc 1844-ben a Nemzeti Színház pályázati felhívására megzenésítette.A vers egyfajta ellenzéki tiltakozás, hiszen fokozódó uralkodói önkény jellemezte a 20-as éveket: kényszersorozások, rendkívüli adók.A nemzeti himnusz funkcióit korábban három egyházi népének (Boldogasszony anyánk; Ah, hol vagy magyarok… Tebenned bíztunk eleinktől fogva), illetve a Rákóczi-nóta töltötte be. MűfajMelyik igaz a himnusz műfajára? Témája valamely istenség, esetleg elvont eszme dicsérete. Alapszerkezete az istenség megnevezése, tetteinek elősorolása, segélykérés a közösség nevében. Magasztos, fennkölt témáról szóló ünnepélyes hangvételű költemény. Szélsőséges, változatos hangulatok, érzések hullámzását fogalmazza meg verses formában, de a forma is kötetlen, szabálytalan a hangulathoz igazodva. Egy bölcs gondolat kifejtése, gyakran indul természeti képpel, és vált bölcselkedésbe. Olvasd el az alábbi szócikket! A vers műfaja – mint címéből is kiderül – himnusz. Istent szólítja meg, majd a történelmet Isten által irányított folyamatként beszéli el. A jó sorsra így Isten ajándékaként tekint, a balsors okát pedig bűneinkben találja meg.Kölcsey a Hymnus keletkezése idején, a tízes évek végének válsága után a nemzeti költő hivatásában lelte meg új szerepét. Ekkor fordult figyelme például a költő Zrínyi vagy a török kor protestáns prédikátorai, énekmondói felé. Ez utóbbiak jeremiádjai adják a Hymnus alaphangját. A jeremiád panaszos hangvételű műfaj, melynek elnevezése a tévesen Jeremiásnak tulajdonított ószövetségi könyvre utal (Siralmak könyve), mely Jeruzsálem pusztulását panaszolja. A műfajt komor hangulat, hazafias és vallásos tematika jellemzi. A jeremiádot különösen a reformáció idejének prédikátor énekszerzői kedveltékA Hymnus alcíme („A Magyar nép zivataros századaiból”) nemcsak a cenzúra megtévesztéséül szolgált, hanem egyben annak jelzésére is, hogy a lírai ént egy névtelen török kori prédikátorral azonosíthatjuk; ő beszél a versben. Erre következtethetünk abból is, hogy a történelmi visszapillantás, mely a honfoglalástól indul, csak a kora újkorig jut el: a 7. versszak jelene – halálhörgés, siralom – ezt jelzi, s legfeljebb áttételesen Kölcsey 19. századát. A fenti cikk alapján párosítsd a fogalmakat, kifejezéseket!Ha elkészültél, írd le a műfajról tanultakat a tanult módon (definíció, bizonyíték)! történelem Isten által irányított folyamat jó sors Isten ajándéka balsors a bűnök következménye Zrínyi párhuzam a Szigeti veszedelemmel protestáns prédikátorok, énekmondók jeremiád Ugyancsak a fenti szöveg alapján próbáld a címhez és az alcímhez tartozó információkat megtalálni! cím műfajmegjelölő Hymnus egy istenség dicsérete, segélykérés rokon a jeremiád műfajjal alcím történelmi visszapillantás célja a cenzúra megtévesztése a lírai én egy névtelen prédikátorral azonosul A Magyar nép zivataros századaiból Jegyzeteld a füzetedbe, amit az előző feladatban a vers címéről, alcíméről megtanultál! Tanulmányozd a költemény szövegét a szöveggyűjteményből és próbáld megoldani az alábbi feladatot! (Itt megtalálod a Hymnus szövegét is!) Kölcsey: HymnusA magyar nép zivataros századaiból. Isten, áldd meg a magyartJó kedvvel, bőséggel,Nyújts feléje védő kart,Ha küzd ellenséggel;Bal sors akit régen tép,Hozz rá víg esztendőt,Megbünhödte már e népA multat s jövendőt!Őseinket felhozádKárpát szent bércére,Általad nyert szép hazátBendegúznak vére.S merre zúgnak habjaiTiszának, Dunának,Árpád hős magzatjaiFelvirágozának.Értünk Kunság mezeinÉrt kalászt lengettél,Tokaj szőlővesszeinNektárt csepegtettél.Zászlónk gyakran plántáládVad török sáncára,S nyögte Mátyás bús hadátBécsnek büszke vára.Hajh, de bűneink miattGyúlt harag kebledben,S elsújtád villámidatDörgő fellegedben,Most rabló mongol nyilátZúgattad felettünk,Majd töröktől rabigátVállainkra vettünk.Hányszor zengett ajkainOzman vad népénekVert hadunk csonthalmainGyőzedelmi ének!Hányszor támadt tenfiadSzép hazám kebledre,S lettél magzatod miattMagzatod hamvvedre!Bújt az üldözött s feléKard nyúl barlangjában,Szerte nézett s nem leléHonját a hazában,Bércre hág és völgybe száll,Bú s kétség mellette,Vérözön lábainál,S lángtenger fölette.Vár állott, most kőhalom,Kedv s öröm röpkedtek,Halálhörgés, siralomZajlik már helyettek.S ah, szabadság nem virúlA holtnak véréből,Kínzó rabság könnye hullÁrvánk hő szeméből!Szánd meg Isten a magyartKit vészek hányának,Nyújts feléje védő kartTengerén kínjának.Bal sors akit régen tép,Hozz rá víg esztendőt,Megbünhödte már e népA multat s jövendőt!Cseke,1823. január 22. Melyik versszakra vonatkozik az állítás? Egy állításhoz több versszakot is beírhatsz, figyeld alaposan a szöveget! Állítás Versszak pl. Keretversszaknak nevezzük 1, 8 A múltról szól 2,3,4,5,6 Bűn, bűnösség motívuma itt bukkan fel 4 A költő az általa elképzelt jelent ábrázolja 7 A Kárpát-medence természeti értékeinek leírása 2,3 Katonai győzelmet ír le 3 A török hódoltság kora jelenik meg benne 4,5 A bűnhődést leíró versszakok 4,5,6,7 A nemzet pusztulásának megrázó képei 7 Belső viszályok, és az abból eredő bizonytalanság 6 Olvasd el az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Szerkezet, stílus, verselésA vers követi a himnuszok hagyományos elrendezését (kérés – indoklás – kérés). A keretes szerkezet utolsó versszaka az első variánsa, ismétlése, de a reményét elvesztő költő immár nem áldást, csak szánalmat kér a kilátástalan jövő elébe néző nemzetének.A többi versszak először a magyar történelem dicsőséges eseményeit, büszkeségeit mutatja, majd balsorssal sújtott korszakait, amelyek közé a vers jelen ideje is tartozik. Fokozatosan mélyül el a válságérzet a beszélőben, s ezzel párhuzamosan a kifejezések is egyre zaklatottabbá, a stíluseszközök egyre szenvedélyesebbé, romantikusabbá válnak.A szerkezet központi eleme a 4. versszak „Hajh, de…” kezdetű sora: a mű szimmetriatengelye. Az ezt megelőző, nemzeti nagyságot jelképező motívumok ezt követően fordított párhuzamként térnek vissza. Kárpát szent bérce helyett a bujdosók járta bércekről olvashatunk, a legyőzött török helyett a győztes ozmánokról, az idilli táj helyett pusztuló országról. A 7. versszak, mely minden szempontból a mű csúcspontja, rövidre zárja az ellentéteket: itt közvetlenül egymásnak felelnek a vár és a kőhalom, a kedv és a halálhörgés, a szabadság és a rabság motívumai.A vers hatását számos költői eszköz fokozza. A 3. versszak alliterációja (bús, Bécs, büszke), az 5. anaforája (hányszor…, hányszor), a 6. paradoxona („nem lelé honját a hazában”), a 7. háromszoros ellentéte mind-mind a szöveg megmunkáltságát mutatják, s rendkívül intenzívvé, erőteljes hatásúvá teszik a verset.A mű verselése szimultán: egyszerre időmértékes, trochaikus lüktetésű, de emellett az olvasó érzi az ütemhangsúlyos, 3 3 tagolás zenéjét is, amely az egyik legősibb magyar dalritmus. Helyezd a tartalmakat a megfelelő csoportba! Ha elkészültél, írd le a füzetedbe a vers szerkezeti vázát ennek megfelelően! Keret (1.) az utolsó versszak variánsa kérés Isten szigorúságát túlzásnak tartja, az igazságosság nevében könyörög áldásért Dicső múlt (2.) Isten ajándékait sorolja fel: honfoglalással nyert szép haza termékeny föld győztes csaták alliteráció erősíti a szerkezeti egység zárlatát Balsors (3.) ellentétes kötőszó, indulatszó jelzi az új egységet a múlt évszádainak ijesztő, végzetes képeit sorolja fel: mongol, török, belső viszályok az okok között a legsúlyosabb a belső széthúzás, viszály (magzat – metafora) Jelen (4.) reménytelenség, pesszimizmus, kilátástalanság uralkodik ellentétpárok (romantikus jellemző):vár – kőhalom kedv s öröm – halálhörgés, siralom szabadság – kínzó rabság romantikus képek: szélsőséges ellentétek, túlzás, nemzethalál-vízió Keret (5.) Az első versszak variánsa kérés megismétlése szánalmat kér a kilátástalan jövő elé néző nemzetnek Találd meg a megfelelő költői eszközöket! Bécsnek büszke vára alliteráció Hányszor zengtek ajkai...[...] Hányszor támadt tenfiad... anafora Bércre hág és völgybe száll ellentét Halálhörgés, siralom halmozás nem lelé honját a hazában paradoxon (kizáró ellentét) A vers a romantika stíluskorszakában született. Melyek azok a jellemzők, melyek ezt igazolják? Találunk benne ellentéteket. A képzelet is megjelenik benne, hiszen a nemzet halálát vizionálja a költő. A vers szerkezete szigorú szabályokat követ. A történelmi múlt bemutatása szerepet kap. Szenvedélyes nyelvezettel ábrázolja a magyarok szenvedéseit költő. Himnuszok a nagyvilágban Egy youtube-csatornára invitállak, ahonnan egy konkrét himnuszt kijelöltem, de hallgass bele néhányba, biztos sokat felismernél közülük.